Az előadás felolvasó-színházi formában idézi meg Karinthy Frigyes és kortársai világát. Karinthy szerint a kabaré „egy cseppecske dráma” – mulatságos és komoly egyszerre –, ez a kettősség határozza meg az est hangulatát is. A száz évvel ezelőtt született jelenetek, kuplék és humoreszkek ma is meglepően frissek, mintha kifejezetten a jelennek íródtak volna.

Dumaszínház est

Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek az utcákon nőnek fel, Fülöp atya úgy éli meg hitét, ahogy senki más – mosollyal, jósággal, és a legszegényebbek felkarolásával. Tanítványainak is ezt tanítja.

A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen.

Sok-sok bonyodalom és - reményeink szerint - kétórányi szórakozás a nézőknek. Ezt kívánja a hat szereplő pizsamában és a rendező - felöltözve...

Lilinek, aki 4 nap múlva lesz 10 éves, szerencséje van, mert vele van Apu és Anyu (Danny Bain és Soltész Bözse) nem csak ébren, hanem álmában is. Míg Lili alszik, Apu és Anyu egy népszerű álom show-t vezet, a Lili Show-t! Melynek műsora Lili érzéseiből épül minden éjjel.

Jonathan Larson Tikk-Takk… Bumm! című, önéletrajzi ihletésű musicaljét először a New York-i Off-Broadwayn mutatták be, azóta bejárta a világ számos színpadát, a Netflix pedig 2021-ben készített belőle többszörösen díjazott filmet.

Dumaszínház est

Lucy Kirkwood 2016-os színdarabja humorral és élettel telin mesél három hatvan év körüli ember, egy házaspár és régi kolléganőjük váratlan fordulatot vevő találkozásáról. A szülők és a nagyszülők generációjáról beszél, de a gyermekekért emel szót, a sokasodó környezeti katasztrófák korában feltéve a kérdést: milyen világot hagyunk örökrészül nekik?

Duamszínház est

Fiatal koromban, mielőtt felfedeztem volna a táncművészetet és teljesen elköteleződtem volna mellette, a rajzolás nyűgözött le. Ma is ugyanezt a megszállottságot őrzöm abban, amit munkáimban a mozdulat felépítése és térbe helyezése iránti vonzalomnak nevezek. Honnan indulok, hová tartok, mi lesz az utam... Valószínűleg megőriztem ezt a kimondhatatlan késztetést, hogy nyomot hagyjak a művészi gesztussal, párosulva a szívügyemmel: az idővel való kapcsolattal.