Dajkamesék? Szubverzív utópiák? A kollektív tudattalan utolsó őrzői? A patriarchátus élőhalottjai? A tündérmesék ma megosztóbbak, mint valaha. De velünk élnek – úgyhogy ideje kezdenünk velük valamit.

Janik László, eredetileg bábjátéknak íródott mesejátéka emberjátékká transzponálódik színészeink és a színpadra felözönlő, virágot, állatot, sárkányt és napocskát megszemélyesítő gyerekek által.

Szegénységben, de szeretetben telnek Marci bácsi és Matild néni napjai. Marci bácsit valaha a vidék legjobb, legkeresettebb suszterének tartották. Ám mára már annyira elszegényedtek, hogy éppen csak egy cipőre való bőre maradt. Ekkor toppan be a házukba három kis manó, akik az éjszaka leple alatt elkészítik Marci bácsi helyett a cipőt….

Moll, a piciny tündér egyáltalán nem emlékeztet egy átlagos tündérre, mert, ha távolról meglátod, szakasztott olyan, mint egy molylepke. Mindent megjavít, de egy dolgot nem tud helyrehozni: a szárnyát...

“A gyász témájától a legtöbb szülő igyekszik távol tartani a gyerekét. Pedig őket foglalkoztatja, mi van a halál után, és óhatatlanul szembesülnek is az elmúlással. A darab témája valójában nem a halál, hanem a veszteség feldolgozása, a barátság, maga az élet” – Kultúra.hu

Ennek a játéknak tökéletes alapul szolgál Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című eposzparódiája, mely már önmagában is rendkívül játékos. Az előadás során a színész egymaga jeleníti meg Petőfi karaktereit, kalapokkal, s egyéb stilizált kellékekkel, időnként pedig a nézőket is bevonja a komikus viszonyrendszer megteremtésébe.

Az előadás érzékenyen, rengeteg humorral szól nagymama és unokája különös barátságáról, és arról, hogy bár 11 és 78 évesnek lenni sem könnyű, sosem késő elkezdeni játszani.

A hétéves Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. Az emberekkel nehezen kommunikál, ám a tengeri állatokat megérti. Szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában barátja lesz a sebesült cápa, a narvál, a lamantin, a rája, a polip.

Létezik, hogy valaki igazán tud repülni? És vajon a férfiak tényleg csak mondják, hogy lehozzák nekünk a csillagokat, aztán meg úgy tesznek, mintha nem is tudnának az egészről semmit? Milyen egy gondos háziasszony? Hogy néz ki egy táj? ...

Történetünk középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya. A készülő előadás célközönsége alapvetően a 13-18 éves korosztály, de rajtuk keresztül közvetve megszólítjuk a tizenéveseket tanító pedagógusok és a szülők generációját is.

A ProTest színházi társasjáték története egy diktatórikus országban játszódik, amelyben egy erőszakmentes mozgalom szembeszáll a kormány egyik igazságtalanul meghozott törvénykezésével: a kötelező sorkatonai szolgálattal.

Ady novellái a köztudatban mindmáig nem foglalják el azt a helyet, amely őket nemcsak szerzőjük, hanem ön-értékük révén is megilletné. Az inkább anekdotikus elbeszélésekhez szokott olvasóközönség annak idején nem vette észre bennük a lélekrajz tragikus mélységét, az éles megfigyelésekből fakadó belső történeteket és a szerző egyszerűsége mellett, egyénien színes, markáns nagy kifejezőerejű prózai stílusát.

Ötvenkét nővér arccal a mérgező levesében! Így talál rájuk egy balul elsült gombavacsora után a zárdába visszaérkező öt apáca, akik egy Bingo-party miatt maradtak le az „utolsó vacsoráról”. Elhatározzák, hogy a hirtelen megboldogult nővéreket méltó körülmények között búcsúztatják el.

Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva.

Játékot és együtt gondolkodást kínálunk nézőinknek, akik egyben résztvevői is lesznek az eseményeknek.
Az előadás Sigridur Hagalin Bjornsdottir: A sziget című regénye alapján készült.

Két partjelző és egy futballbíró készülődik két csapat sorsdöntő összecsapására. A soron következő mérkőzés nemcsak a pályán várakozó csapatok, hanem a pályán innen lévő bírói hármas szempontjából is nagy jelentőségű. Könnyeztetően kacagtató történet rivalizálásról és költészetről.

Fazekas Mihály meséje mit sem változott, csak a megközelítés módja új. Schwajda György a libák szemszögéből írta át a cselekményt. Itt mindenkit és mindent a libák alakítanak. Így vállnak a libák emberré, díszletté.

Egy lakótelepen tengődő srác, Peti elhatározza, hogy külföldön próbál szerencsét, megmutatja a többieknek, hogy neki sikerülni fog, kezd valamit az életével. De hamar kiderül, hogy nem ilyen egyszerű az egész: az induláshoz pénz kell, ráadásul nem is kevés. Akár mindenáron.

Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról

Mogács Dániel önálló estje

Szándékunk szerint, hátborzongatóan őszinte színpadi létezéssel kívánjuk egy kábítószerfüggőségtől megszabadult fiatal világát bemutatni. Az előadás szövegkönyve, a kábítószer függőségükről valló emberek személyes dokumentumai, valamint az alkotók írásai alapján készült.

A júniusi előadás után Dumapartot tartunk a Rakpart3 szervezésében, ahol megvitatjuk, mit rejt a hisztéria négyszáz éves kórtörténete? Kiket is kellene diagnosztizálni? Nőket? Férfiakat? Milyen nyomokat hagynak az elnyomók az elnyomott generációkon? Ez még az én történetem egyáltalán, vagy már a hatalomé?

zenés utazás a mesés kelet világába

Oscar Wilde-Zalán Tibor: A boldog herceg
8–10 éveseknek

Bérletes előadások: A nagy Ho-Ho-Horgász, Suszter és a karácsonyi manók .Gyermekszínház bérlet október 28-ig vásárolható.

A világhírű film alapján készült színpadi játék hűen követi az eredeti mű cselekményét, a II. világháború után utcára került, árván maradt gyerekek kálváriáját.

Margit Auer: Mágikus állatok iskolája
Milyen érzés lenne, ha lenne egy saját, csakis hozzád kötődő állatod? Aki téged megért, beszélgetni tudsz vele, mindenhova elkísér, és soha többé nem kellene egyedül lenned?