Nagy gálaestre készülnek a Csillagszeműek!

A Láda titka avagy Sehol és Valahol.
Mit tegyen az ember fia, ha egyszer csak váratlanul begurul hozzá egy láda? Nem tudni, hogy honnan, nem tudni, hogy kié… SEHOL senki, csak a láda. Régi jószág, ütött-kopott, rézcsatokkal, nagy lakattal, kerekeken gurul, gurul… Vajon mit rejthet e láda? Talán SEMMIT. Talán üres. És ha mégis színültig van VALAMIVEL? Nincs mese, az öreg láda titkát csak akkor fejtheti meg az, ki megtalálta, ha kinyitja. Hogy meri-e? Lesz-e hozzá bátorsága? Vagy bontatlanul visszaküldi VALAKINEK, VALAHOVÁ? Csak az tudja meg a választ, ki megnézi az előadást.

Jöjjenek, ünnepeljünk együtt a Fun Fiction — Mókás képzelgés című táncelőadáson!

A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.

Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.

A Megidézett Kárpátalja című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság.

Egy ikonikussá vált produkció, mely formabontóként tört utat magának egykor, elköszönve a megszokott sémáktól. Életre keltve Nikola Parov dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjét, táncosaink egy valóságos táncvihart a színre hozva jelenítik meg a Nap kultuszát.
A Napét, melyből minden ered: olykor szenvedni hagy, máskor testünket erővel, szívünket szerelemmel tölti meg. Látva mélységeinket, végül mindig újra felragyog fénye. Az pedig nem más, mint a Szeretet lángolása, az egymásért dobbanó emberszívek fényes fáklyája.
A Naplegenda intenzív hívószó a néptánckedvelők, és a műfajban kevésbé jártas érdeklődők számára egyaránt, alkotói egytől-egyig meghatározó színek a hazai néptánc- és zenekultúra palettáján.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.

A Fitos Dezső Társulat új, Embertánc című műsorában olyan táncanyagokból válogat, melyek nem általánosan ismert gyűjtésekből táplálkoznak - így az újonnan indult hivatásos együttes legújabb előadásának próbafolyamatát (mely együttes a néptánc magas szinten való elsajátítását nagyon fontosnak tartja) komoly gyűjtő- és kutatómunka előzte meg.

NYUGDÍJAS ELŐADÁS! A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik.

Madách Imre Az ember tragédiája nyomán.
néptánc, egy felvonás, időtartam 85 perc, korhatár 12+
 
 

A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.

DÉLUTÁNI NYUGDÍJAS ELŐADÁS! Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“
Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

A Hagyományok Háza előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítja fókuszpontba.

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.