„A szerelemben nincs jobban vagy kevésbé” ‒ mondja Anna, miközben körülötte már fölcsapnak a lángok, Vronszkij gróffal románca már sorsszerűvé és fojtogatóvá dagad, a társadalom már kivetette magából. A híres boldogságról és boldogtalanságról szóló kezdőmondat helyett Dejan Projkovszki rendezése a szerelem és a szenvedély fatalizmusára helyezi át a hangsúlyt, igazi női Hamletté gyúrva Karenina alakját. Szerelem vagy polgári házasság? A férfi vagy a család, a gyerek? Véghezvihető-e egy házasságtörés anélkül, hogy a nő billogot kapna bőrébe a társaságtól? A házasságtörés-e a billog tárgya, vagy csak a nyilvánosság?

Dejan Projkovszki rendezése Béres Márta játékával egyszerre a fatális szerelem nagyszerű látomása és tabló egy polgári értékekkel zsonglőrködő, ám a mélyben velőig romlott társadalomról.