
A fák vörös virágokat lázadnak
Ujvárossy László idén ünnepli 70. születésnapját, ez alkalomból valósul meg kiállítása a Pesti Vigadó V. emeleti kiállítótermében. több
Ujvárossy László idén ünnepli 70. születésnapját, ez alkalomból valósul meg kiállítása a Pesti Vigadó V. emeleti kiállítótermében. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
„A kiállítás címét Radnóti Miklós Tavaszi versének első sorából vettem egyrészt azért, hogy halálának 80. évfordulóján a költő nagysága előtt tisztelegjek, másrészt a mostani ökológia katasztrófák és háborús borzalmak láttán a békéért fohászkodva emlékezzek. A képek rendezését úgy képzeltem el, mint egy háromdimenziós film-könyvet, melybe lépve a nézők művészet-terápia segítségével „intellektuális energiát” nyernek. Radnóti sorsa indok arra, hogy magamról és a mai kórról vizuális ellentéteket vonjak össze, a múltat a jelennel, a gyermekrajzot a spekulatív logikával, a fényt a sötétséggel, az ész rendjét szemben a „szív spontán cselekvéseivel”az ész rendjét szemben a „szív spontán cselekvéseivel.(J. Cage) 70 évesen a visszapillantó tükörben nézem Erószt és a másik oldalon jeleket hagy Thanatosz, a kettős szembenállásban a szerelem/szeretet árnyékában mindig ott van a külső társadalmi, környezeti nyűg, mely a múltban a fiatalságokat tett tönkre, szabadságot korlátozott és hamis giccsmámorba ringatott. Ma a világégést gerjesztő háborúskodással az emberiség békéjét veszélyezteti. Így a felhőtlen„virágszedésünk” átcsap a fák lázadásába. Minden fában egy életre kötött házasság van… a szerelemben együtt van az öröklét: születés, az élet, a meghalás és újjászületés. A virágban a béke, az öröm és a szeretet energiái mutatkoznak amelyek a földből nőnek, akár az élelem, amit tőle kapunk, és minden, ami az ember otthonává teszi. (N.Tesla) őrizzük meg!”
Kurátor: Sturcz János művészettörténész, az MMA rendes tagja
1. Állatimádás, 1987, vegyes technika, papír, 180x150 cm.
Az esemény támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
„Túl sötét.” „Micsoda posvány!” „Csupa ronda emberről ír!” „Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.” „Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.” „Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!” „Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...” „Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.” „Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...” „Szörnyű munka!” „Sivár, sivár.”
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi…
A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek?
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!