Mikszáth dzsentri ábrázolásának és társadalomrajzának csúcspontja ez a regény. Távlat és mélység jellemzi, s a megyei keretbe helyezett cselekmény egyszerre ábrázolja a magán-és a közélet tipikus folyamatait. A hagyományokból élő, tékozló nemességet az író ebben a művében is a humor és a kritika kettős eszközével mutatja be. Az előadás jó alkalmat kínál arra, hogy a néző figyelme újból a klasszikus magyar irodalmi értékek felé forduljon s meggyőződjék azoknak időtállóságáról. Az előadásban szerepel a társulat új tagja, Kéri Kitty.

A Noszty família Bontó vármegye egyik ősi családja. Van egy haszontalan, jóképű fia és egy szép, férjhez adandó lánya. Az apa Kopereczkytől kér anyagi segítséget, s mivel nem tudja visszaadni, cserébe a lánya kezét ígéri a buta, de gazdag Kopereczkynek. Ám hozományt nem tud adni, ezért kijárja, hogy főispán legyen a veje a vármegyében. De nemcsak lányuk számára akarják biztosítani a vagyonos, előkelő házasságot, hanem fiúkat is kellő hozományhoz szándékozik juttatni a család. Így indítanak csatákat Tóth Mari óriás vagyonáért.

Rendező: Keszég László

Rendezőasszisztens: Pápes Mónika
Díszlettervező: Czigler Balázs
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zene: Mákos Albert

Bemutató 2010-10-15