Franciaországban vagyunk, a 18. század végén. A jómódú özvegyasszony, Simone anyó egy vidéki udvarházban él leányával, a szépséges Lise-zel. A lány és egy csinos ifjú, Colas régóta szerelmesek egymásba. Ám a mamának egészen más tervei vannak… Thomas gazda fiát, a lüke Alain-t szemelte ki Lise vőlegényének.

A csendes udvart hajnalban a kakas ébreszti, aki a csirkékkel elindul a mezőre. Lise, mielőtt a mamája észrevehetné, kioson a házból és titkos üzenetet hagy Colasnak. Az érkező fiú boldogan találja meg a jelet. A szerelmesek találkoznak, de a szigorú Simone szétválasztja őket. Colast elzavarja, Lise-t pedig befogja vajat köpülni. Amikor a mama elmegy, Colas, aki elbújt a csűrben, előjön rejtekhelyéről. A munka persze gyorsan félbeszakad, a szerelmesek vidám évődésbe kezdenek. Megérkeznek Lise barátnői, szeretnék magukkal vinni a lányt, de az ő esze másutt jár… A gyanakvó és éber Simone észreveszi, hogy még nincs kész a vaj és ezért rettentően megdorgálja. Thomas gazda érkezik Alain-nel, hogy megkérje fia számára a Lise kezét. A lány mulat ugyan a csetlő-botló fiún, de érezteti, hogy a kérő nem tetszik neki. Végül a kis társaság elindul a mezőre megnézni, hogy halad az aratás.

A mezőn. Munkájuk végeztével az aratók, Colasszal az élen vidám mulatozásba kezdenek. Lise-nek Alainnel kellene táncolnia, de Colas közbelép, s a lány egyértelműen jelzi, hogy kit is szeret valójában. Az egyik arató fuvolázni kezd, mire Alain produkálni kezdi magát. Esetlenségét kigúnyolják, és csak az apja menti ki kellemetlen helyzetéből. Most már boldogan táncol Colas Lise-zel. A társaság unszolására Simone is csatlakozik a fiatalsághoz és ellejti a híres fapapucsos táncot. Egy hirtelen jött nyári zápor szétkergeti a társaságot.

 

Simone házának belseje. Az anya és lánya bőrig ázva ér haza. Megszárítkoznak és fonni kezdenek. Simone reméli, hogy a munka eltereli Lise gondolatait. A mamát gyorsan elnyomja az álom, mire Lise - aki észreveszi a kint leskelődő Colast - megpróbálja elcsenni az anyja kulcsát. Simone felriad, s hogy ébren maradjon, előszed egy csörgődobot és játszani kezd rajta. Lise táncra perdül a muzsikára. Ám a fáradtság erősebb: Simone feje lassan előrebukik, és máris mélyen alszik. Lise az ajtóhoz oson, s bár nem tudja teljesen kinyitni, így is boldogan öleli meg szerelmesét. Az aratók meghozzák a búzát, zörgetésükre Simone felébred. Colas is belopakodik és elrejtőzik a kévék alatt. A fiatalok elhívják Simonét, hogy igyon velük egy pohár bort. A mama a társasággal tart, de szegény Lise-t bezárja a házba. A leány azt hiszi, hogy egyedül van, elábrándozik, hogy milyen lesz majd, ha családja, gyerekei lesznek. Colas hirtelen előbújik a rejtekhelyéről. Lise először nagyon megijed, de aztán a fiatalok felszabadultan vallanak szerelmet egymásnak. Amikor Simone visszatér, Lise a fiút gyorsan a hálószobába rejti. A gyanakvó mama megérzi, hogy a fiatalok találkoztak, ám hiába kutatja, sehol sem találja Colas-t. Azért a biztonság kedvéért Lise-t a hálószobába zárja… Ekkor érkezik Alain és az apja a jegyzővel, hogy megkössék a házassági szerződést. Amikor az aláírás megtörtént, Simone a hálószoba kulcsát Alain kezébe nyomja. A fiú, némi ügyefogyott tétovázás után, kinyitja az ajtót, és mögötte - mindenki megrökönyödésére - ott áll Lise és Colas egymás karjaiban! A szerelmesek térdre hullva kérik Simone bocsánatát és áldását. Thomas és Alain dühöngve elmegy. A jegyző és a falusi fiatalok unszolására, általános ujjongás közepette, Simone végül enged, és beleegyezik a házasságba.