Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte?  Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában.

Fölötte egy tábla lógott,

filccel rá volt írva jól ott:

„FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY!

SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!”

Elmélázott a kis Eino,

a jó szóra juszt se hajló,

a kíváncsi lébenkanál,

megkérdezte mélán magát,

azt kérdezte kíváncsian:

„Hozzáérek, akkor mi van?”