ADVENTI HANGVERSENY

Közreműködik:
Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt)
Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriuma a zeneirodalom legismertebb alkotásai közé tartozik. A német óhazát elhagyó, Londonban megtelepedett zeneszerző pályafutása során – egyéb művei mellett – jelentős számban alkotott operákat és oratóriumokat is. Ezekkel az alkotásokkal kapcsolatban sok elemző megfogalmazza azt az állítást, hogy Händel oratóriumainak némelyike valóságos színpad nélküli opera, drámaiságuk gyakran meghaladja a barokk opera seriák szokásos kereteit. Händel mintegy huszonkilenc oratóriumával a későbbi korok számára is követendő mintát teremtett, elég, ha Haydn, Mozart és Beethoven oratorikus kompozícióit vesszük szemügyre. A zsenik összehasonlítása egyébként nem feltétlenül célszerű dolog, de kortársak lévén, a Bach–Händel párhuzam szinte elkerülhetetlen. Míg Bach esetében a mesteri szerkesztés és spirituális mélységek ragadják meg elsősorban a hallgatót, addig Händel stílusának inkább a dekorativitás és az olaszos dallamosság a legfőbb jellemzője. A szokatlanul gyorsan, mindössze egy hónap alatt elkészült Messiás bemutatására 1742-ben Dublinban került sor egy árvaház javára, de később is hosszú időn át jótékonysági céllal adták elő. A terjedelmes mű szövegét Charles Jennens angol költő állította össze az Ó- és az Újszövetség egyes szakaszaiból.  Első része a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéstörténetről szól, a harmadik szakasz pedig a megváltásról elmélkedik. Két zenekari tételét – a francia szerkezetű nyitányt (sinfonia) és az olasz hatást mutató pastoralt (pifa) – recitatívók, szólóáriák, egy duett és számos kórustétel teszi teljessé. A mintegy két óra időtartamú mű igazi oszlopait az énekkari tételek jelentik, közülük a második részt záró Halleluja-kórus az évszázadok folyamán önálló életre kelt, a britek a mai napig második nemzeti himnuszuknak tekintik. A darab előadásai során gyakran előfordultak rövidítések, tétel-elhagyások. Az átdolgozások közül Mozart változata a legérdekesebb, mely a tömörítés mellett az eredeti hangszerelést tette gazdagabbá, illetve az angol helyett a német szövegfordítást vette alapul.

– baljos –