A Caragiale-dramaturgiát konzekvensen végigvisszük, és a szerzővel nem is annyira ellentétben, ám az írott anyaggal szemben megkíséreljük a darab végét a dürrenmatti 21 pont szellemében meghatározni, amely szerint egy történetet akkor gondolunk végig következetesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be. Nyelvileg is átfésüljük a darabot Mohácsi Istvánnal közösen, Rusznyák Aladár nyersfordítása alapján. A darab jelzésszerű tömegjeleneteit élővé és a cselekmény szövetét átitatóvá tesszük, ahogyan a politika is belehatol a magánszféra legintimebb pillanataiba is. Formailag Kovács Márton népi gyökerű zenéje fogja így átitatni az előadást. A színpad - Fodor Viola díszlete és Remete Kriszta jelmezei - most se 19. századi román, se 21. századi magyar, hanem egyedi, önálló világot sugallanak majd.
Bemutató időpontja: 2009. október 2., Pécsi Nemzeti Színház

Író: Ion Luca Caragiale

Rendező: Mohácsi János

Zene: Kovács Márton
Díszlet: Fodor Viola
Jelmeztervező: Remete Kriszta
Asszisztens: Markó Rita