Miért indul neki valaki egy majdnem ezer kilométer hosszú zarándoklatnak teljesen egyedül, negyvenkilenc éves korában? Hiszen nem ígér kényelmet, pihenést, láblógatást, amire pedig egy vígszínházi színésznő a strapás évad után igazán vágyik.

Az utolsó, a 49. nap:

Minden méter egyre nehezebb. Nem amiatt, mert emelkedik az Út, hanem mert minden lépéssel kevesebb marad belőle.  Amikor az utolsó jelzőkövet meglátom, úgy érzem, menten meghasad a szívem. Soha többé nem keresem majd a szememmel, nem nyugszom meg rápillantva, hogy jó irányba haladok, nem latolgatom mennyi idő, míg megérkezem. Most már tényleg vége. Még pár lépés, és a nulla kilométerkőnél véget ér az én Camino-m.  Sírok. Nagyon.

Hogy mi minden történt ez alatt a 49 nap alatt, erről fog Hullan Zsuzsa mesélni, amit az Úton készült fotóimmal fog illusztrálni.