BEFEJEZETLEN SZIMFÓNIA

Műsor:
TAKÁCS JENŐ: Antiqua Hungarica, op. 47
DOHNÁNYI ERNŐ: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
***
FRANZ SCHUBERT: VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfónia, D. 759

Fejérvári Zoltán zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kesselyák Gergely

Ezen a hangversenyen a szünet előtt és a szünet után felhangzó művek között éles választóvonal húzódik. Először két magyar darabot hallunk: Takács Jenő és Dohnányi Ernő kompozíciója, bár sok évtizede keletkezett, máig arra vár, hogy a zenésztársadalom és a közönség felfedezze. Schubert Befejezetlen szimfóniája azonban a zeneirodalom legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Kalauzunk az ismert és ismeretlen értékek világában a fiatal magyar zongoraművészek egyik legjobbja és a hazai karmesterek középgenerációjának népszerű, sokoldalú képviselője.

A 103 évet élt Takács Jenő (1902–2005) a Sopron megyei Cinfalván született és a burgenlandi Siegendorfban halt meg, hosszú és valószínűtlenül változatos pályája során azonban megfordult Budapesten, Berlinben, Kairóban, bejárta Japánt, Kínát, és tizennyolc esztendőt töltött Amerikában. Az Antiqua Hungarica életművének egyik reprezentatív darabja. Dohnányi Ernő (1877–1960) Berlinben, 1914-ben fejezte be Variációk egy gyermekdalra című sziporkázóan szellemes és elegáns kompozícióját, amely a magyar közönség által Hull a pelyhes fehér hó… kezdetű szöveggel ismert, több száz éves (már Mozart által is feldolgozott) dallamra épül. Schubert VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfóniája 1822-ben keletkezett, s annak ellenére, hogy a műből csak két tétel készült el, a romantikát előlegező kompozíció a zenetörténet egyik legnépszerűbb darabjává vált. A briliáns technikájú, mindig elmélyülten muzsikáló Fejérvári Zoltán (1986) korosztályának egyik legkiválóbb magyar zongoraművésze, Kesselyák Gergely (1971) minden műfajban és stíluskorszakban otthonos karmester, akinek produkcióit magabiztos szakmai felkészültség és közvetlen, természetes kifejezésmód jellemzi.