Miért sikeresek Magyarországon ezek a fél évezredes balladák? A költő nagyságán túl nyilván azért, mert Villont épp magyar nyelvre fordították legtöbbször és legtöbben, épp a huszadik században, és épp a magyar irodalom legjelesebbjei. Ezeket a verseket szinte mindenki ismeri, sokan kívülről fújják: nemzedékek önmeghatározásának állomása a villoni személyiség és az azt magyarra ültető szövegek iránti elfogult szeretet. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik jónéhány.

Huzella Péter a Kaláka együttes Villon-lemezén megjelent dalait és ehhez az előadáshoz írt új szerzeményeit énekli, Mácsai Pál pedig nem csak mondja, játssza, éli a verseket, hanem énekel és gitározik is. A két gitár és az ének eredeti jogaiba helyezi vissza a verseket, hiszen Villon a maga korában közismert dallamokra írt.  A mai értelemben vett versként, zene nélkül megszólaló szövegek kortársi hangon szólnak.

Igazi különlegesség, izgalmas kaland Villon mindig érvényes, örök emberi szövegeit hallani közel félévezredes távolból, az új, a harmadik évezredben.