Ezen a koncerten két nagy művük hangzik el, amelyek közül  mindegyik korszakos jelentőségű volt a maga idejében. Bartók 1. zongoraversenye kifejezetten újító szándékú volt, a nehézsége pedig olyan magaslatokba hág a szólista és a zenekar számára is, hogy a 2. zongoraverseny megírásakor még Bartók is úgy érezte, hogy önmérsékletet kell gyakorolnia. Brahms egész életében nagy kérdés volt a szimfónia műfajának sorsa. Kortársaival ellentétben igyekezett megóvni a szimfóniát a programzenévé válástól, hogy megmaradhasson a tökéletes formai építkezés háborítatlan világának, ezért a törekvéséért ugyanakkor rendszeresen maradinak bélyegezték. A 4. – és egyben utolsó – szimfóniája egyszerre nosztalgikus visszatekintés régi korokba, és kiáltvány a jövőnek a hagyomány értékei mellett. Brahms e rezignált végrendelete hatással volt a jövőre. Még sok évtizeddel a megírása után is mértékadónak számított ez a kicsiszolt és kortalan szimfónia. Keller András a Bartók-életmű és a nagy romantikusok elhivatott tolmácsolója, az általa vezetett Concerto Budapest pedig régóta jeleskedik mély mondanivalójú műsoraival a magyar koncertéletben. Most Önhöz jönnek. Jöjjön el Ön is! 

Concerto Budapest
Várjon Dénes - zongora
vezényel: Keller András


MŰSOR:

Bartók: 1. zongoraverseny
Brahms: 4. e-moll szimfónia