E. T. A. Hoffmann nevét minden bizonnyal A diótörővel azonosítják, így az talán kevésbé ismert tény, hogy a Coppélia-történet A homokember című novellája nyomán született. A polihisztor hírében álló szerző maga is foglalkozott különböző szerkezetek és automaták építésével, és jól tudta, hogy nem is olyan nehéz beleszeretni saját teremtményünkbe. A Coppélia balettváltozatát először 1877-ben láthatta a magyar közönség, 1953-ban pedig Harangozó Gyula átdolgozásában került színre. Több mint 70 évvel később, a koreográfus halálának 50. évfordulója alkalmából tűzi újra műsorra a Magyar Nemzeti Balett azt a művet, amiben a klasszikus balett, a pantomim és a bűvészmutatványok éppúgy megférnek egymás mellett, mint Léo Delibes későromantikus dallamai és a magyar csárdás.

ALKOTÓK
Koreográfus: Harangozó Gyula
Zeneszerző: Léo Delibes
A zenét átdolgozta: Kenessey Jenő
A koreográfus asszisztense: Hamala Irén
Betanította és színpadra állította: ifj. Harangozó Gyula
Díszlettervező: Fülöp Zoltán, Csikós Attila
Jelmeztervező: Márk Tivadar, Velich Rita
Betanító balettmester: Bajári Levente, Fajth Blanka
Próbavezető balettmesterek: Mirzoyan Albert, Tanykpayeva Aliya
Az MTE növendékeit betanította: Bajári Levente, Beliaevski Stanislav