Lehetne legenda, de nem az, hanem a kortársunk, pedig számunkra történelem "az ötvenes évek szűrt levegője" éppen úgy, mint a "sapkában járó nyolcvanas éveké". De szavai a mi szavaink, rubinpiros és fehér babák; Ács Mari, Vetró Irán és Bíró Imre az ismerősünk, a ravaszdi Shakespeare Williamről és Arthur Rimbaud-ról nem is beszélve. Antoine és Desirée, hát persze, János és Tamás, pláne. Pálinkát mérnek-e már, mi történt, lányok... Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen. Előre, sohase hátra.