A tájképet alkotó formák közül sok a bizonytalan körvonalú és folyamatosan változó; elég, ha csak a fákra gondolunk. Ezért is kényszerítő cél a festészetben a formába rendezés, amit a cézanne-i művészetben fedezhetünk fel elsők között. Ezt érlelték tovább a kubista festők és így egy egészen más világot teremtettek, ahol a táji formák a művész kiindulásának alapját jelentették, de az átírás révén olyan művi
formákat teremtettek, amelyek már csak felidézik a természet formáit. Ezt az izgalmas változást láthatjuk ezen az előadáson bemutatott képeken.