Egy szép nyári reggelen biciklizni indultunk, én és a 2 éves kislányom. Én a nyeregben, ő a rúdon, a kis gyerekülésben. Ahogy mentünk, ő egyszer csak hátranézett, és azt mondta:
–Papa, énekelj!
És én énekeltem, ahogy épp az eszembe jutott:
–"Bicikli, bicikli, de gurul a bicikli…"

Így kezdődött, s idővel összegyűlt egy lemeznyi dal, egy egész napos családi biciklis kirándulás története. Mert amit közös biciklizéseink közben láttunk-találtunk-csináltunk, arról később mind dal született. Arról, hogy milyen a mezőn a pitypang, hogyan vadászik a vércse, mire jó a napraforgó, és hova megy a traktor. Kik (azaz mik) laknak egy erdei pocsolyában, vagy egy kidőlt fában. Milyen az édes szeder, és milyen a csípős csalán. Utunkat állta egy sorompó, eláztatott minket egy nyári zápor, énekelt nekünk a sárgarigó és a fülemüle.
Erre a kirándulásra hívok most mindenkit. Tartsatok velünk!