Műsor:
Műsorváltozás: Schubert: A-dúr („Pisztráng”) zongoraötöse helyett Schubert 5 menuett és 6 trió D89/ Schubert: F-dúr oktett, D803

Közreműködik:
Alexáné Kardos Ildikó – hegedű
Erdélyi Zoltán – hegedű
Kissné Galuska Anikó – brácsa
Bényi Tibor – cselló
Bíró Ferenc – nagybőgő
Laskai László – klarinét
Vitányi József – fagott
Héra András – kürt

Vezényel és a sorozat művészeti vezetője: Bényi Tibor

Franz Schubert D. 803-as jegyzékszámú F-dúr oktettjét 1824 tavaszán komponálta, abban az időszakban, amikor két másik jelentős műve, a Rosamunda kísérőzene, és A halál és leányka melléknevű vonósnégyes is született. Az Oktett megrendelése egy osztrák gróf – egyben amatőr klarinétos – Ferdinand von Troyer nevéhez fűződik. Troyer egy Beethoven Esz-dúr szeptettjéhez hasonló hangszerösszeállítású kamaraművet várt Schuberttől, melyben vonós és fúvós hangszerek egyaránt szerepelnek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a 18. század idején népszerű oktettek (az ún. Harmoniemusik műfajában) kizárólag fúvósokat alkalmaztak, leggyakrabban 2-2 oboa, klarinét, kürt és fagott összeállításban. Schubert megközelítően egy óra időtartamú műve messze túlmutat a korábban divatos szerenádok és divertimentók zsánerén, a kamarazenei és a szimfonikus hangzásvilág színesen elegyedik benne. A művet először egy bécsi lakás szalonjában adták elő, jórészt azok a zenészek, akik a Beethoven Szeptettet is bemutatták. Schubert egyébként saját műveire is reflektált, miután az Oktett első tételének témája Der Wanderer című dalából származik, a negyedik tétel variációi pedig Die Freunde von Salamanka című daljátékának egyik dallamára épülnek. A hangszerelés nagyrészt megfelel Beethoven mintájának – klarinét, kürt, fagott, hegedű, brácsa, cselló és nagybőgő –, amelyhez Schubert még egy második hegedűt is hozzátett. A 18. századi szerenádon alapuló hat tételes szerkezete is megmaradt.

– baljos –