„Egyedül vagyok, vágyódom érted,
enyém leszel majd ha a tavasz éled.
Mellém ültetlek szép csónakomban,
hajad az eget aranyba vonja,
a lenti bút-bajt mind elfelejted,
fejed örökre vállamra ejted,
fejed örökre vállamra ejted.”

Weöres kalandjátékában történelmi, mitológiai távlatokba helyezett drámai-filozofikus képek és gondolatok váltakoznak a gyermeki fantázia népi humorra és hagyományokra épülő végtelen szárnyalásával. A Holdbeli csónakosban a boldogság iránti vágy, az útkeresés játssza a főszerepet, így a darab alapgondolata szerencsésen találkozik a megcélzott korosztály legfontosabb problémájával.

„Korszerű színházi nyelven megszólaló előadásunkkal - a darab szelleméből fakadóan - a más kultúrák iránti érdeklődést és nyitottságot is felkeltjük a nézőkben, úgy, hogy közben mélyítjük a saját kultúránkhoz való átélt elkötelezettségüket is.

A Holdbeli csónakost végig a színpadon lévő élőzenével valósítjuk meg, igényes díszlet- és jelmez kivitelezéssel, akrobatikus, attraktív előadásra készülve, amelyben a színészek gólyalábakon és óriásbábokként is játszanak.” (Forrás Színház)
 

Koregoráfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) balettművész

Jelmez: Fekete Kata

Díszlet: Pataki András

Zene: NeoFolk Együttes

Fény: Kovács Ferenc

Rendező: Pataki András

Játsszák: a Forrás Színház művészei