A régi görögök szerint nem az a bölcs, aki sokat tud, hanem az, aki tudja, mit érdemes csinálni. Tehát a bölcsesség a lényegre vonatkozó gyakorlatias tudás, amely eligazít abban, hogyan érdemes élni. A fő kérdés tehát az: miként lesz az élettapasztalatból életbölcsesség? A tapasztalati tanulás modellje szerint négy állomást járunk be újra meg újra, miközben a tudásunk a világról, az életről folyamatosan bővül. A négy állomás: FELFEDEZÉS, GONDOLKODÁS, DÖNTÉS, CSELEKVÉS A négy lépésnél buktatók is várhatnak ránk, de a továbblépés lehetőségei is feltárulnak.

Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.

Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...