A magyar klasszikus zene kimeríthetetlen kincsesbánya. A Budapesti Vonósok új, Itthon–Otthon elnevezésű sorozata ennek az állításnak az igazolására tesz kísérletet. Mert bár Erkel, Liszt, Bartók és Kodály neve juthat először eszünkbe, időnként érdemes ráeszmélnünk arra, hogy egyrészt a nagy szerzők műveit sem ismerjük igazán, másrészt van élet az említett komponistákon túl is. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. április 30. vasárnap, 19:00
Fekete-fehér film, cigányzene szól az étteremben, Jávor Pál ül az egyik asztalnál, a másiknál egy láthatólag feldúltan érkező nő (Lázár Mária), aztán egyszer csak Pertis Pali húzza Jávor fülébe a hegedűjén a nótát, melyet a színész elkezd énekelni: „Virágvasárnapján kísértelek legelőször Boldogasszony útján...” A Lázár Mária által alakított karakter figyeli, hallgatja, majd sírva fakad. Nos, talán sokan láttuk már ezeket a képsorokat (A férfi mind őrült, 1937), és gondoltuk rögtön azt: „így vigad a magyar”. De hogyan is? A leggyakrabban sírva. A mondás eredetét egy 1825-ös Bajza József-költeményben (Borének) találjuk: „Míg Mohácsnál nem csatázott / A félholdu büszke tar, / Víg volt addig, hajh azóta / Sírva vigad a magyar.” De tegyük hozzá, hogy Kisfaludy Sándor már 1807-ben azt írja Regék a magyar elő-időből című könyvének előszavában: „A magyar hajlandó a szomorúságra. Sőt még örömét és vígságát is bús hangokkal jelenti. Bizonysága ennek a nemzeti magyar táncznak többnyire kesergő melódiája; bizonysága ennek a köznép énekeinek többnyire szomorú nótája. A magyar felől igazán mondhatni, hogy sírva tánczol”.
A magyarul szórakozást jelentő divertimento műfaja különösen Mozart korában volt népszerű, Magyarországon azonban a 20. században Bartók művének hatására lett kedvelt műfaj. Jóllehet, Weiner Leó már 1934-ben megírta „régi magyar táncokon” alapuló I. divertimentóját vonószenekarra, melyben van Jó alapos csárdás, Marosszéki keringős, Verbunkos, Csűrdöngölő, és a leghíresebb tétel, a Rókatánc, amely sodró erejű, lendületes muzsika, mégis, mint megtudjuk Krúdytól, eredetileg obszcén, coitust imitáló férfi szólótánc: „Nem kell nő hozzá, csak egy földbe ásott lyuk, amelyet körültáncol a legény. Szerelmi csalódás után szokás táncolni.” De még az 1938-as II. divertimentóban is van a Lakodalmas, a Tréfálkozás és a Kanász nóta mellett Panaszos ének. Bartók Béla 1939-ben, Paul Sacher felkérésére komponálta Divertimentóját Svájcban, a Bázeli Kamarazenekar számára, és a barokkos, játékos-derűs témák mellett darabjából a magyar keservesek hangja, sőt, a világháború előszele is süvít.
A Budapesti Vonósok hangversenye a 20. század három, egymástól nagy mértékben különböző divertimentójával ad ízelítőt abból, hogyan is vigad a magyar, a koncerten pedig a kiváló színművésznő és énekesnő, Tompos Kátya előadásában hallhatunk hasonlóan hol vidám, hol a magyar néplélek elé görbe tükröt tartó verseket és prózarészleteket a mindig sziporkázó kortárs költő, Lackfi János tollából.
Műsor:
Weiner: 1. Divertimento
Weiner: 2. Divertimento
---
Bartók: Divertimento
Közreműködik:
Tompos Kátya - színész
Pilz János - koncertmester
Botvay Károly - művészeti vezető
Budapesti Vonósok
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
5+ 100 perc, 1 szünettel Bábtechnika: pálcás báb
A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
