Ám amikor kiderül, hogy nem szórakozik, hanem hallatlanul elmélyedve játszik – ahogyan csak egy gyermek tud –, az számunkra a legmagasabb rendű szórakozás. Miként egykoron Mozart zongorára írt variációsorozatában, ugyanúgy játszott halálosan komoly játékot Dohnányi Ernő is. Van úgy, hogy a játék a szó legszorosabb értelmében válik halálosan komollyá. Gondoljunk csak egy Dosztojevszkij-regényre vagy egy Csajkovszkij-operára. Stravinsky néhány művében – lám, ebben sem tagadta meg orosz származását – a játék kizárólag szerencsejátékot jelent. De óriási téttel. Az ördöggel való kártyaparti, mint például A katona történetében vagy A kéjenc útjában, nem kevesebb függ a játék kimenetelétől, mint az üdvösség vagy a kárhozat. A Jeu de cartes (Kártyajáték), a három részből álló balettzene látszólag ártalmatlan, hiszen benne a zeneszerző „csak” a póker iránti szenvedélyének állított zenei emléket.

Műsor:

Stravinsky: Jeu des cartes (Kártyajáték)

Ligeti György: Mysteries of the Macabre

Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra op. 25.

Milhaud: Le boeuf sur le toit (Ökör a háztetőn) op. 58.

Közreműködik: Szakács Ildikó (szoprán); Palojtai János (zongora) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Vajda Gergely

Rendező: Óbudai Danubia Nonprofit Kft.