„Folyók vagyunk… mindannyian. Százezernyi vékonyka csermely, ahogy végigcsörgedez a zegzugos életen, itt-ott megáll és tavakká szélesedik, vagy egymásba folyik, esetleg elláposodik, hogy bölömbikáknak adjon otthont… Vannak köztünk pici patakok, akik eldugott völgyzugakban kanyarognak, meg hatalmas, büszke folyamok, akik millióknak adnak otthont! Mégis… végül mind elérjük a tengert.”

A nápolyi király és kísérete Tuniszból tartanának hazafelé, amikor hajójukat hatalmas vihar éri. A sziget, ahol partra sodródnak, minden kicsit más, kicsit több, mint a kinti világban, a fák nagyobbak, a gyümölcsök édesebbek, a virágok illatosabbak. Megismerkednek Mirandával, a szigetet uraló nagy varázsló lányával és Calibannal, a fiatal bennszülöttel, igyekezve megfejtenii mibe is keveredtek.

Shakespeare drámáját újragondoltuk, újraírtuk. A szereplők ugyanazok, de mindent picit máshogy vagy másért tesznek. Prospero nem a trónját akarja visszaszerezni, Alonso nem is igazán kívánkozik vissza Nápolyba, Ariel pedig ha mindenbe is beleüti az orrát, nem minden sikerül. Ahol Shakespeare szövege a rét, mi csokrot kötöttünk a témáiból. A Vihar nem kínál mást, csak ezt, egy színes-szagos csokrot abból, milyen valójában megízlelni az életet, elmélázni, szeretni valakit, vagy csak nevetni egy jót.

MIRA – Zanathy-Pintér Janka

FERNANDO – Rostás Ábel

ARIEL – Arató Oli

CALIBAN – Pásztor Zsombor

ANTONIO – Németh Fanni Hajnalka

BASTIANO – Horváth Ádám

ALONSO – Peák Bence

GONZALO – Gál Domonkos

FRANCESCO – Tapolcsányi-Táncsits Lelle

PROSPERO – Nagy Mátyás

RENDEZTE – Nagy Mátyás

PRODUCER – Weisz Éden

PLAKÁT – Jenei Zita