Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt. Az előadás a kemény realitás és a víziók határmezsgyéjén mozog, ahol a belső hangok iránti figyelem az őrület határán való öntudatlan egyensúlyozásra késztet.

A magyar zene ezeréves hagyománya, sokszínűsége és világszinten is elismert értékei méltó módon ünneplendők. Eddig nem létezett egy olyan hivatalos nap, amely nemcsak emlékeztet, hanem cselekvésre is hív mindenkit, aki a magyar zenében részt vesz – hallgatóként, előadóként vagy tanárként. A Magyar Zene Napja éppen ezt a hiányt kívánja pótolni.