Haydn A teremtés című darabja életművének egyik legjelentősebb alkotása és szinte valamennyi késő klasszikus- és romantikus oratórium mintája. Egyfelől megőrzi a Bach passiók képszerűségét, a jubiláló, monumentális Händel kórusok tradícióját, ugyanakkor a korábbi korszakok minden műfajára jellemző magasztosság helyére hétköznapiság, naivitás, emberi játékosság lép. A mű kulcstételeivel kalauzoljuk a közönséget e tüneményes játékban.