A Gangaray Dance Company által most bemutatott darab egy felújítás, újragondolás. Először 2 éve alkottam Nemes Zsófia felkérésére a PR-Evolution Dance Company-nak. Akkor is és most is, a klasszikus balett által használt gesztusok, pózok, kifejezőeszközök érdekeltek. Az, hogy mennyire lehet ezeket kortárs köntösbe bújtatni, azaz vegyíteni a mai kortárs technikákkal. A végeredmény egy balettparódia lett, amit most csak erősíteni szeretnék.

Egyszerű a helyzet: Én a ripacs Kertész, a színpad a kert, az öt táncművész pedig a kertet beborító, különböző karakterű virágaim! Amire a nézők számíthatnak: 200% tánc, jól ismert klasszikus zene, (Bach, Delibes, Bizet, Mozart stb.) kiváló táncművészek és nem utolsó sorban humor!

"Nincs nekem kedvenc virágom,
melyik szebb, nem prédikálom.
Mind szeretem, mind csudálom,
tavasszal mind alig várom.
És szeretem én a fákat,
amennyit csak szemem láthat.
Szeretem, ó, a fanépet,
a fák is oly szépek, szépek.
Nem mások ők, nézz csak rájok:
égig érő zöld virágok"
(Szép Ernő: Virágok)