“A nevem Gábor. Illetve... Betti. Én nem úgy beszélek, mint mások. Ezt tudom magamról.
De van valami a fejemben a létről. Az önazonosságról és a szabadságról.

Mindig csak a tökélyt akarom adni és nem akarom elrontani. Miközben néha el kell rontani. Pont ez az áramlás. És igazából erről akarok beszélni, hogy ez, amiben vagyunk: egy áramlás.

Amikor így öltözöm, közelebb vagyok önmagamhoz. Ez a külső közelebb visz belülre. Melós ruhában is önmagam vagyok, de az eltávolít. Az emberek úgy is megnéznek, valószínűleg azért, mert soha nem vagyok igazán szürke. Vagy színes vagyok a szürkék között, vagy a szürkék szürkéje. És mivel férfi testem van – istenem –, a női ruhával lehetek férfi és nő egyszerre... Milyen érdekes, hogy ez a férfiaknál ekkora szentségtörés...

Én sokszor elébe megyek a pofonnak.”

Az előadást 18 éven felülieknek ajánljuk

Előadó: Ivanics Tamás

A rendező munkatársa: Kiss Richárd

Rendező: Surányi András

Kapunyitás: 18:40