Program


Musica Italiana
2

Musica Italiana

Műsoron Puccini - Elgar - Respighi és Rota.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: január 18. szerda, 19:00

MUSICA ITALIANA

Műsor:
Puccini: Preludio sinfonico, op. 1.
Elgar: e-moll csellóverseny, op. 85.
Respighi: Róma kútjai
Rota: La Strada – balett szvit

Közreműködik:
Karasszon Eszter – cselló
Kodály Filharmonikusok

Vezényel: Giulio Marazia

Giacomo Puccini nevének hallatán a zenebarátok azonnal az opera műfajára gondolnak. Méltán, hiszen Verdi mellett Puccini a legismertebb olasz színpadi komponista, aki tizenkét remek alkotással gazdagította a repertoárt. A tájékozottabb hallgatók tudnak még a Messa di gloria-ról is, kevéssé ismertek viszont a Puccini milánói tanulóéveiből származó zenekari kompozíciók. Ezen vizsgadarabok egyike a Preludio sinfonico, azaz szimfonikus előjáték, melyet az ifjú szerző a milánói konzervatóriumban 1882-ben letett záróvizsgájára komponált. A Preludiót tetszéssel fogadta a szakmai közönség, bár néhányan túlzottan „operás” hangvételűnek érezték. Mindenesetre a partitúrában már megtapasztalhatjuk Puccini egyéni hangját, a melodikus gazdagságot, a finom harmonizálást és a mesteri hangszerelést, mely később is jellemzője volt művészetének. A zeneszerzőt rövidesen az a megtiszteltetés érte, hogy a La Scala zenekara is műsorra tűzte a darabot, igazgatója, Franco Faccio vezényletével. A mű egyes részleteit Puccini újra felhasználta az Edgar és a Lidércek című fiatalkori operáiban. Edward Elgar Közép-Európában nem tartozik a legismertebb szerzők közé, noha az angolszász közönség igen magasan jegyzi művészetét. Életművéből kiemelkedik e-moll gordonkaversenye, melyet az I. világháborút követően, 1919-ben komponált. A bemutató körülményei azonban annyira méltatlanok voltak, hogy a kedvét vesztett szerző életének további másfél évtizedében már nem is komponált. A XX. század új utakat kereső művészeti irányzatai között a későromantikus Elgar zenéje ódivatúnak találtatott. Ernest Newman brit zenekritikus azonban korán felismerte a darab értékeit: „Maga a mű gyönyörű, nagyon egyszerű, de az egyszerűség mögött mély bölcsesség és szépség rejlik... egy finom szellem élethosszig tartó, vágyakozó merengése a földi szépségen.” A csellóverseny mellőzöttsége egészen az 1960-as évekig tartott, ekkor azonban egy zseniális brit csellista, a tragikusan rövid pályát befutott Jaqueline Du Pré tolmácsolása világsikerre vitte a művet. Megszabadította a darabot minden avittságtól, és megmutatta a szokásoktól eltérően négy tételből álló versenyműben rejtőző fojtott energiákat is. .Az 1916-ban keletkezett Róma kútjai Ottorino Respighi olasz komponista szimfonikus költeménye, mely két későbbi párjával a Róma fenyői és a Római ünnepek című zenekari művekkel triptichont alkot. Az Örök város helyszíneit, légkörét és látványosságait megjelenítő zenei alkotás a maga nemében egyedülálló. Respighi hatalmas mesterségbeli tudással és invencióval ábrázol, ami a pazar hangszerelést illeti, le sem tagadhatná, hogy rövid ideig Rimszkij-Korszakov tanítványa volt. Az 1917 márciusában a Santa Cecilia Akadémia zenekara által bemutatott Róma kútjai tételei négy szökőkutat ábrázolnak négy különböző napszakban. Hajnalban a Valle Giulia kútjának pasztorális légkörét élvezhetjük, melyet a csorda halk bandukolása is színez. A reggeli hangulatot árasztó Triton-kútnál kürtszó jelzi a ragyogó napfényben vízsugarak közt szórakozni vágyó tritonok és najádok érkezését. Délben a Trevikúthoz érkezünk, mely Neptunus győzelmét szimbolizálja. Az alkony melankóliája a Villa Medici kútjánál éri el a hallgatót, ahol a madárcsicsergés mellett az angyalok hangja is hallatszik. Nino Rota, a XX. század talán legigényesebb filmzene komponistájának stílusa alapvetően megkülönböztethető pályatársaitól. Munkáinál mindig előbukkan a tökéletes szakmai felkészültség, a klasszikus formaérzék, és az ihletettség. Százötvenre tehető azon filmek száma, melyek Rota zenéjével készültek, köztük olyan világsikerek, mint Fellini: Az édes élet, Zeffirelli: Rómeó és Júlia, Coppola: A keresztapa. Federico Fellini 1954-es Országúton című alkotásáról szinte minden elemző megállapítja, hogy benne a kép és hang, a vizualitás és zene egymásból táplálkoznak. Rotát később is foglalkoztatta a különös történet, ezért aztán 1966- ban egyfelvonásos, 12 jelenetből álló balettet alkotott a zenei anyagból. Ebből a balettzenéből redukálódott aztán egy hét tételes zenekari szvit is, mely bravúros zeneszerzői megoldásaival és mélységeivel egy mesteri, önálló kompozíció hatását kelti.
– baljos –

KARASSZON ESZTER A csellóművésznő fiatal kora ellenére Európa számos országában – többek között Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban – adott már koncertet, de fellépett Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban is. A zene születésétől fogva jelen van az életében, zenész családban nőtt fel, négy és fél évesen kapta első hangszerét. Nyolcévesen a legfiatalabb versenyzőként nyert díjat első országos csellóversenyén, azóta számos hazai és nemzetközi versenyen ért el eredményt. Karasszon Eszter a szóló mellett értékes kamarazenei sikereket is magáénak tudhat, kamarapartnereivel 2013- ban a Dohnányi Ernő Kamarazene Versenyen győzedelmeskedett. Brahms Klarinéttrióját játszották, s az előadásra felfigyelt Keller András is, aki a Concerto Budapest zenekarába invitálta

GIULIO MARAZIA A sokoldalú művész kürt, zenetanár és zeneszerzés szakon végzett Salernóban a G. Martucci, zongorán Bariban a Piccinni Konzervatóriumban. Karmesternek tanult Nicola Hansalick Samale-nál, Piero Belluginál és Vittorio Parisinál, majd a milánói G. Verdi Konzervatóriumban diplomázott. Számos művet publikált, köztük zenei kompozíciókat, zenetudományi és pedagógiai esszéket. 2016 óta komponált az oszakai Da Vinci Publishing számára. 2019-ben harmadik helyezést ért el a VoceallOpera kortárs opera versenyén. 2015-től 2016-ig a salernói Teatro Verdi és a liège-i Opera Royal de Wallonie rendezőasszisztense volt. Karmesterként zenei fesztiválokon, színházakban és koncerttermekben egyaránt fellép. Jelenleg az Orchestra Filarmonica Campana művészeti és zenei vezetője.

Ajánlatunk


2023 első nagyszabású Дeva koncertjén a közönség egy különleges koncertműsorra számíthat a Várkert Bazárban. Az új dalok mellett a megszokott Дeva számok is másképp, átdolgozva szólalnak majd meg. Az énekesnő olyan vendégművészekkel lép színpadra, mint Lovász Irén, Kossuth-díjas népdalénekes, Szász Veronika Veni, a Hari Dramából ismert Mushu Israel és egy többtagú kórus.

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátéka nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel.

Ajánló


Kedves fiatal barátom! Lehet, hogy Neked a Tüskevár nem sokat mond. De ha megkérdezed a szüleidet, meg fogsz lepődni, hogy…

Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!