Anja Kampe (szoprán)
Hanno Müller-Brachmann (basszbariton)
vezényel: Fischer Iván

A Rajna partján és a Rajna mélyén tesz zenei kirándulást a BFZ, amikor Schumann pozitív életélményekből fogant szimfóniáját és egy Wagner-jelenetet tűz műsorára. Előbbi egy békés folyóparti kirándulásnak állít emléket, utóbbi a Rajnához kapcsolódó monumentális operatetralógia, A nibelung gyűrűje egyik leghíresebb részlete. Két kiváló német énekes érkezik, hogy felöltse Brünnhilde és Wotan alakját. Anja Kampe Bécstől Berlinen át Sydney-ig számos jelentős operaházban énekli Brünnhildét. A walkürből készült lemezét 2013-ban az év legjobb operafelvételéért járó ECHO Klassik-díjjal tüntették ki. A főisten szerepében a zenekar visszatérő vendégét, a The New York Times szerint „határozott, sötét, izgalmas hangú” Hanno Müller-Brachmannt köszöntheti a közönség.

Életének egyik nehéz periódusából a Düsseldorfban elnyert városi zeneigazgatói állás rángatta ki Schumannt, aki boldogan kirándult feleségével új Rajna menti otthonának környékén. Az élményekből szimfónia született „A rajnai élet egy darabja” címmel, és bár a szerző később visszavonta a programot, a „Rajnai” jelző örökre rajta ragadt művén. Noha az 1851-ben a szerző vezényletével bemutatott darab a hármas számot viseli, valójában Schumann negyedikként elkészült szimfóniája, amelyet igen vegyesen fogadott a korabeli közönség. A hősies témával induló nyitótétel természetzenéjét ländler és bordal színezte mérsékelt tempójú tétel követi, a scherzo és a variációs forma keveréke. Ezután statikus harmóniáival, timpanit és rezeket nélkülöző visszafogott hangszerelésével nyugalmat árasztó lassú tétel szól. Schumann plusztételt szúrt be a finálé elé; a kölni dóm ihlette ünnepélyes, „katedrálistételnek” is nevezett, archaizáló zenében megszólalnak a harsonák. Végül könnyed, táncos finálé zárja a darabot, visszahozva a nyitótétel derűs hangulatát.

A nibelung gyűrűje egyedülálló teljesítmény az operatörténetben. Nemcsak a benne foglalt négy darab összterjedelme óriási, de a koncepció és a szerző sokoldalú közreműködése is lenyűgöző. Wagner nem csupán a tetralógia zenéjét komponálta, de ő jegyzi a szövegkönyvet is. Középkori történetekből, északi mondákból és más mesékből hozta létre a Ring univerzumát, amelyhez forradalmian új zenei nyelvet is kidolgozott. Megszüntette a zárt számok rendszerét, felvonásnyi egységekben, végtelen dallamokban gondolkodott. A vezérmotívum-technikának köszönhetően előre és vissza tudott utalni személyekre, tárgyakra, eseményekre és érzésekre. Külön színházat építtetett Bayreuthban, amely megfelelt a produkció akusztikai és műszaki elvárásainak. Az operanégyes második epizódja, A walkür cselekménye önmagában is kerek, így gyakran kerül külön is színpadra. Brünnhilde, a walkür megszegi apja, Wotan parancsát, és párbajban megmenti a halálra ítélt Siegmundot. A főisten közbelép, megöli a fiút, saját lányát pedig álomba varázsolja, és egy tűzkör közepébe helyezi, ahonnan csak egy félelmet nem ismerő férfi szabadíthatja ki. A tűzvarázsként ismert jelenet a darab legdallamosabb, legérzelmesebb része, vokális és szimfonikus téren is varázslat.

Rajnai hanghullámok / Rajnai hangok / A Rajna hangjai / Rajnai mélység
Német zene / Német zene, német szó
Ring és ringás