„Móricz Zsigmond naplója a gyónásnál is több: élveboncolás. Heroikus harc szeretteivel és önmagával – a szerelemért. A szerelemért és a végtelen munkáért. A közel ezer oldalas, 1924-25-ben írt naplóból lenyűgöző, eddig ismeretlen Móricz kép tárul elénk. Küzdelmes évek a művészi szabadságért és az írói létért. Szívdobogtatóan felzaklató izgalmas olvasmány. Móricz varázslatosan és gyakran önmagát sem kímélő kegyetlenséggel ír. Legnagyobb meglepetésemre a műből az ördögi humor és az irónia sem hiányzik. Amikor megismertem B. Török Fruzsina szerkesztő színpadra szánt munkáját arra gondoltam, ha a közönségre csak fele akkora hatással lesz a mű, mint rám, már akkor is katartikus színházi estének leszünk részesei.” (Koltai Róbert)