„Ne félj, mert megváltottalak”

Műsor:
A. Lotti: Crucifixus a 8
H. Purcell: Hear my prayer, o Lord
J. Rheinberger: Esz-dúr mise
F. Mendelssohn: Aus tiefer Not schrei ich zu Dir
J. S. Bach: Komm Jesu, komm / Fürchte dich nicht

Közreműködik:
Bejan Nicolae – tenor
Vojevogyina Olga – orgona
Kodály Kórus

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Antonio Lotti, a 17-18. század fordulóján élt barokk komponista pályájának két meghatározó színhelye szülővárosa Velence, illetve  az “Észak Velencéjeként” is emlegetett szászországi Drezda. Egyházi kompozíciói, madrigáljai, hangszeres darabjai és operái között legismertebb nyolc szólamú Crucifixus című latin nyelvű motettája. A tétel valójában Lotti 1717-ben komponált F-dúr hangnemű Credójának részlete, mely egy drezdai kéziratban maradt fenn. A Credo előadóegyüttese alapvetően egy négyszólamú kórus, vonóskar és continuó. Az önálló életre kelt Crucifixus tételben azonban a zenekar  hallgat, és  a kereszthalál misztériumát a nyolc szólamra osztott énekkar jeleníti meg. (Crucifíxus étiam pro nobis sub Pontio Pilato; passus et sepultus est/Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették.) Henry Purcell 1682 körül, a Westminster-apátságban töltött szolgálati idejének kezdetén komponálta Hear my prayer, O Lord (Hallgasd meg imámat, Uram) című nyolcszólamú himnuszát. A mű a 102. zsoltár első versszakát dolgozza fel: "Hallgasd meg imámat, Uram, és engedd, hogy kiáltásom hozzád jusson...". A szenvedélyes, disszonanciákban bővelkedő rövid művet Purcell feltehetőleg egy nagyobb lélegzetű kompozíció részének szánta, legalább is erre utal az a tény, hogy  záróüteme után  több üres oldal következik  a Cambridge-ben őrzött autográf kéziratban. Josef Gabriel Rheinberger liechtensteini születésű orgonista-zeneszerző egész pályáját  Münchenben töltötte. Tizennégy miskompozíciója közül az Esz-dúr hangnemű  "Cantus missae" - Otto Ursprung szerint - "a 19. század legszebb tisztán vokális miséje"  Ez egyébként a szerző egyetlen kétkórusos misekompozíciója. A mintegy huszonhárom perc időtartamú műben sajátos karaktert kap a régi klasszikus vokális polifónia kompozíciós technikáinak alkalmazása. Funkcionális harmóniák  és expresszív, dalszerű formálás  teszi a romantikus kórusrepertoár kiemelkedő alkotásává Rheinberger miséjét. A zeneszerzőt ezért a művéért XIII. Leó pápa a Szent Gergely-renddel tüntette ki 1879-ben.

Közismert, hogy Felix Mendelssohn-Bartholdy milyen mély tiszteletet tanúsított J.S. Bach művészete iránt. Nemcsak nagy elődje alkotásainak feltámasztása terén (pl. Máté-passió) szerzett érdemeket, hanem saját szakrális és oratorikus kompozícióit is áthatja a bachi szellemiség. Ennek kiváló példája az Aus tiefer Not schrei ich zu Dir! (A mélységből kiáltok Uram hozzád!) című kompozíció, ami egy 1524-ben keletkezett lutheránus éneken alapul, melynek szövegét Luther Márton a 130. zsoltár parafrázisaként írta. Mendelssohn formai és kompozíciós módszer vonatkozásban is visszautal Bachra. Részei: korál, fúga, ária kórussal, és végül korálfeldolgozás.  A hangverseny záró részében megszólaló J.S. Bach motetták - kétkórusos technikájukból következően is - összefoglalásai a hangverseny műsorának. A templomi terek általában kiválóan alkalmasak a reszponzív jellegű zenei anyagok megszólaltatására. Ennek gyökerei a 15-16. századi  velencei iskola mestereihez (Adrian Willaert, Andrea és Giovanni Gabrieli) köthetőek. Bach a Komm, Jesu, komm (Jöjj, Jézus, jöjj) motettát Paul Thymich szövegére 1731-ben Lipcsében komponálta, valószínüleg egy temetési szertartáshoz. A mű témája a halál, mint az a boldog pillanat, amikor a földi életbe belefáradt ember Jézusra bízhatja magát. Bach a kétkórusos technika alkalmazására teszi a hangsúlyt, a polifon szerkesztésmód ezúttal viszonylag kisebb szerepet kap. A Fürchte dich nicht! (Ne féljetek) eredeti partitúrája nem maradt fenn, de a muzikológusok úgy vélik, hogy szerzője ezt a motettát is egy temetésre komponálta 1726-ban. Mások viszont stilisztikai okok miatt Bach korábbi, weimari időszakára (1708-1717) datálják. A mű Ézsaiás könyvéből származó verseket kombinál Paul Gerhard korálszövegével.
– baljos –