"Kedvenc dalaim a természetről szólnak, erről fogok énekelni nektek is. A sündisznóról, a harkályról, egy erdei pocsolyáról... és az esőről is, hiszen ősz van, meg a hidegről, mert közeleg a tél. Vagy amiről ti szeretnétek. Biztosan lesz a dalok közt sok régi ismerős, és tán olyan is, amit most tanul majd meg, akinek kedve támad majd velem énekelni. Bízom benne, hogy sokan lesznek! "

Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.

Egy zárt közösség valahol Európában, ahol a férfiak hozzák a törvényeket. Ők döntik el, mi helyes, mi nem. A nők dolga, hogy tiszteljék, szolgálják és feltétel nélkül elfogadják ezt a világot és azt az omnipotens Istent, akit a férfiak saját képmásukra fabrikáltak. Ez a közösség nem felejt, és nem bocsát meg. És nem fogadja be az idegeneket.