A 'qiyan' kifejezés a klasszikus arab terminológiában olyan rabszolganőket jelölt, akiket arra köteleztek, hogy énekükkel, hangszeres zenéjükkel és bájaikkal is szórakoztassák fogvatartóikat. Ezek a Córdobai Kalifátusban élő, többnyire zsidó rabszolgák, a gésákhoz hasonlóan igen jártasak voltak zenében, költészetben, és úgy általában a művészetekben, ebből adódóan a pre-modern iszlamista női társadalomban a rabszolgák legmagasabb rendjét képezték. A középkori arab költőnők jelentős része is a qiyanok közül került ki. A Medinában, Bagdadban vagy Córdobában képzett qiyanok dallamkincséből Al-Andalúziában kialakult egy külön zenei tradíció, ami a rabszolgaság eltörlése után is fennmaradt. A térség a Córdobai Kalifátus (929-1031) alatt élte aranykorát; e korszakban egyetemesen felvirágzott a gazdaság és a kultúra. A Córdobai Kalifátusra általában jellemző volt a vallási türelem; ez vonatkozott a zsidó vallásra is, sőt a keresztények közül sokan át is tértek az iszlám hitre. A Qiyan zenekar ennek az időszaknak a hihetetlenül gazdag zsidó-arab zenei termését veszi alapul.

A zenekar május 9-én mutatja be legújabb  anyagát a Trafóban, amelyben a szefard zenei hagyományt a magyar táncház-kultúra keleti dallamaival keverik. A koncertet a hajdani Kassák Művelődési Ház ihlette, ahonnét egyszerre indult útjára a Sebő együttes és Szabados György munkássága. Ezeket a zenevilágokat súlyos tempókkal, és repetitív atmoszférákkal gazdagítják.

Ajtai Péter: nagybőgő
Szelevényi Ákos (Akosh S.): szaxofon
Cseke Dániel: szaxofon
Szelevényi Vito: trombita, szintetizátor
Czitrom Ádám: gitár
Mészáros Ádám: gitár
Porteleki Áron: dob