„A legjobb vígopera-szövegkönyv a Figaro házassága óta” – ismerte el Strauss a librettószerző Stefan Zweig munkáját, és szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy az akkor már Londonba menekült zsidó származású író neve szerepeljen az 1935-ös drezdai bemutató műsorfüzetében és plakátjain. A művet a második előadás után betiltották, Straussnak pedig le kellett mondania a Birodalmi Zenei Kamara elnöki tisztségéről.

A történet lóvá tett kedves alakját, Sir Morosust a Bécsi Állami Operaház tiszteletbeli tagja, Kurt Rydl alakítja, akit 2010-ben Hagen szerepében láthattunk a Budapesti Wagner-napokon, s akiről „A megabasszus” címmel írtak könyvet. A magát hallgatag asszonynak kiadó, de Morosust később házi sárkányként büntető Amintaként Julia Bauer lép fel. Neki több alkalommal volt partnere az unokaöcsöt játszó Bernard Berchtold, aki a kritikák szerint sikerrel győzi a magasságokat, s ez nem kis szó, Strauss ugyanis ki nem állhatta a tenorokat – egy alkalommal „kórságnak” nevezte őket –, ami rendkívüli nehézségű tenorszólamain olykor érződik is. A mókás borbélyt megformáló Paul Armin Edelmann mondhatni az anyatejjel szívta magába az autentikus Richard Strauss-stílust, édesapja ugyanis a 20. század első felének egyik legnagyobb basszbaritonja volt Richard Strauss- és Wagner-szerepekben.

Műsor:  R. Strauss: A hallgatag asszony –háromfelvonásos vígopera, op. 80


Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)