Az egyszerű hangfelületek feszes platói geometriája a testi jelenlét konkrétságával áll feszültségben: ismét az elektronikus zene egyik kiinduló, teremtő ellentéte.

D’arts (2023)

Előhívás (2022/23)

Curved mirrors (2021/23)

Addi(c)tion (2018/23)

„sīnus, us, hn. 1) domboros gömbölyüség, görbülés, dombor, ráncz, buggy, átalán. Igy küln. A) tengeröböl, s. maritimus. Innen a) (költ. és újk.) a tengeröböl partja. b) vidék, tájék, mely másba úgy mint a tengeröböl a szárazföldbe belényulik, s. Parthiæ, montium, kinyuló része. B) kigyó tekeredéseiről. C) hajfürt. v. ívalakra fodorított haj.

2) küln. a toga öblös ránczozatja, felső, buggyos, ránczba szedett része a togának, mely úgy támadt, hogy a togát a bal vállra és (ezáltal egészen elfödött) bal karra vetették, hogy a mellen egy bő ráncz keletkezett. Innen A) (költ.) bő öltöny átalán. ss. fluentes. B) a széltől dagasztott vitorla domborusága, hajóvitorla :  implere ss. secundos = kedvező széllel vitorlázni. C) hálónak öble, mélyédése vagy domborodása, innen = háló átalán. D) minthogy a «sinus»-ban, mint egy zsebben, mindenféle tárgyat lehetett hordani, és küln. sokszor az erszényt hordták is, s. néha jelent zsebet, erszényt: illa ponderat amatorum sinus, a szeretők vagyonát tekinti.

3) az ama ráncz alatt levő része a testnek, kebel, mell: demittere caput in s. alicuiust : gyakran s. ott áll, hol mi öl-et mondunk. Innen átv. ért. A) valamely tárgy belső részének jelölésére: in s. urbis, a város «keblében», in intimo s. pacis, a béke ölében; hadseregről = közepe, főcsapatja. B) szeretet, őrizet, oltalom stb. jelölésére : esse in sinu alicuius, valakitől nagyon szerettetni,, gestare aliquem in sinu, «szivén hordozni», nagyon szeretni ; dimittere aliquem ex s. suo, szeretetét, oltalmát megvonni, recipere aliquem sinu, valakit szeretettei kőzé fölvenni. C) az alattomos és titkos jelölésére : in sinu gaudere, alattomban, magában. Innen = magányos, rejtett hely, suum. cubículum ac s. D) = menedékhely. E) hatalom, opes in sinu præfectorum fore. F) mélyedés a földben, gödör, katlan.”

[ Finály Henrik: A latin nyelv szótára, 1884 ]