A Svábhegy történetének mozgalmas időszaka a 19. század közepe. Az üdülő- és nyaralóövezet átalakulásának egyik fontos lépése volt a helyi közösség Szent László-templomának felépülése 1860-ban. A hitélet mellett az itt élő családok gyermekeinek oktatását is biztosítani kellett: a század közepén vagy a Krisztinavárosba mehettek a gyermekek, vagy engedély nélküli zugiskolában tanulhattak. A Svábhegyen végül külön iskolaszolgálatot, majd 1859-ben önálló iskolát hoztak létre, amelyben a zsúfolt városi társaikkal szemben mindössze pár tucat gyermek tanult. Kik jártak ebbe az iskolába? Hogy zajlott a tanítás, a mindennapjok? Kik oktattak? Végül, de nem utolsósorban: milyen volt a svábhegyi gyermekek élete a 19. század második felében? Az előadás során ezekre a kérdésekre keressük a választ.