TI [Terra Incognita] (Cziczó Attila)
komédia

A „Terra Incognita” valójában nem létezik. Közepesen erős szójátékkal: ismeretlen. Egy földrész. Részecske. Nomansland. Körülvéve az emberek lakta világgal. Az emberekkel. Velünk. Kérdés: akkor kik élnek ott? Nememberek? De. Valami „olyasmik”. Nevezzük őket azoknak! Mi és ők. Ezek és azok. Egy olyan ország a Terra Incognita, ahol szinte ugyanaz van, mint a mi világunkban.

Modellország. Az emberiség kulturális evolúciójának tükörre vetített képe. Vagy valami hasonló. Emberek közössége. Csak egy kicsit más. Mikor játszódik a történet? Talán ma! Vagy régebben? Vagy csak lesz valamikor? Nem fontos. Ahogyan maga a történet sem.

Három mester - Jó, Rossz, és Csúf - irányít egy közösséget, a mindentől elzárt világban. Se ki, se be. Katonák vigyázzák őket (azokat), a zárt világot védik, őrzik, felügyelik. Harmónia az úr. Férfiak nincsenek, így a nőiség is elveszti értelmét. A mesterek látszólag stabilan és békében vezetik közösségüket, de törvény szól egy férfiről, aki majd kivezeti őket innen. Zóra, az ünnepelt lány, aki életkora okán kiérdemelte a „felnőttséget”, szintén vár valamire. A kintről jövő Zoltán megérkezésével már azt is tudja, mire. Mindenre, amit az élet jelent. Tudásra, jóra, rosszra, szépre, csúfra, örömre és bánatra, mindarra, ami az embert jellemzi. Zoltán akaratlan segítségével megszerzi a tudást, ami felnyitja szemét. Ki akar törni. Ha Terra Incognitából nem lehet, hát a kialakult rendszerből. A megszokott ellen lép fel, először békésen, majd az erőszak felé fordulva. A jóért indított „szent” háború végül a rossz megszilárdulásához vezet. Forradalomból anarchia lesz, a megdöntött triumvirátus áldemokratikus diktatúráját felváltja Zóra önkényuralma.

A hármas egységben irányító vezetők legfőbb támaszai a tudás - ami a vezetők kiváltsága -, a tudatlanság - a „nép” elől elzárt tudás -, az ismeretlen - a mi világunk - távoltartása, a ritmusosan körforgásban tartott időtlen idő, az értelmetlen rituálék, és a lezárt tér.
A nemtudás megszilárdítása áldozatokat követel. A tudatlan nép ellenpontja Stella, az öreg bölcs „nyomoronc”, aki valamikor, a bizonytalan múltban, itt, a mi világunkban élt, és az öreg Ármin, az egyetlen, remeteként élő férfi, aki a gyerekeket hozza el nemzetének. Történeteiket, gondolataikat mítoszként tisztelik TI lakói, bár inkább hihetetlen mesének gondolják, mint valóságnak.

A bezártság őrzői a katonák. A katonák nem ezek és nem azok. Határon állók. A mesterek birodalmát védik, de saját pecsenyéjüket sütögetik közben.
A mesterek felügyelte rendszer nem működhet hibátlanul. A porszemek a fogaskerékben előbb-utóbb az olajozott gépezet leállásához vezetnek. A mesterek hármas egysége megbomlik.
Ebbe a kissé bizonytalan helyzetbe érkezik Zoltán, a kívülről jött idegen, aki birtokában van mindannak, ami szükséges lehet ahhoz, hogy Terra Incognita lakói elhagyják szülőhelyüket, és elinduljanak az ismeretlenbe. A nép nem ismeri fel a lehetőséget. A mesterek nem akarják a változást. Egyedül Zóra érti meg, mit jelent tudni. Mekkora hatalom ez. Tudása növekedésével egyre inkább elvágyódik az ismeretlenbe. Megmentőjét Zoltánban látja. Zoltán azonban csak saját magát keresi, nem törődik mással, nem segít Zórának. A határon való átlépés kudarcát éktelen dühvel éli meg a lány, a békés, emberséges viselkedést, jó szándékot felváltja a bosszú és uralkodni vágyás. A mesteri hármas megbomlott kötelékét Zoltán jelenléte teljesen kioldja. A hármak forradalmat kreálnak úgy, hogy a nép nem is forrong, sőt tudatában sincs a történéseknek. Így léphet helyükbe Zóra, aki saját maga eladásáért cserébe megkapja a katonák segítségét is. A demokratikus diktatúrát a despotizmus váltja fel, Zóra a hatalom szédítő magasságában tudja csak elfelejteni a szabadság érzésének mámorító örömét.
S mindeközben megszületik Viktória, aki mindenben teljesen más, mint társai.

16 éven felülieknek ajánlott!
Az előadást angol feliratozással is játszhatjuk.
Angol fordítás: Bori Ági
Producer: Orosz Tibor