"Miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljék meg múltjától.” Így fejeződik be az első számú magyar kultuszfilm, amit az egész ország ismer és szinte minden második mondata szállóigévé vált. Amely kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk.
A darab egyfelől tanulságos és szórakoztató mementója az újkori magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának, másrészt ettől a történelmi háttértől megfosztva is érvényes a mondanivalóval bír a naiv, alapvetően jószándékú kisember és az őt kénye-kedve szerint ráncigáló hatalom örök konfliktusáról. A film méltó utódjaként, modern színpadképpel és a főszerepben két kiváló színész főszereplésével a Körúti Színházba végre megérkezik A tanú. Kautzky Armandot a Körúti Színház több darabjában (Az üvegcipő, A bolond lány) is láthatták és megszerethették a nézők, most mint Virág elvtárs, egyszer majd kér valamit. Kerekes József azonban új társulati tagként először mutatkozik be a nézőknek, mint Pelikán József, a jószándékú gátőr.