Néhány éve az államok eladósodása keveseket izgatott. Most viszont címlapra került, hogy az Egyesült Államoknak, Franciaországnak a bruttó hazai termék 100% feletti az államadósság, az olaszoké 130%. Magyarországé „csak” 76 %, de a magyar államot (pontosabban: a magyar adófizetőt) nyomja a legnagyobb kamatteher egész Európában: a költségvetésünkből kétszer annyi megy kamatfizetésre, mint védelmi kiadásokra.

Hol itt a baj?
Az állam fizetési ígéretét (államkötvényeket) magánszemélyek és intézményi befektetők vásárolják, megtakarításuk kölcsönbe adásával finanszírozzák a hitelfelvevő állam működését. Az államnak sokba kerül, de a befektetők eddig hajlandók voltak hitelezni, állampapírok fejében. Ám mi történik akkor, ha a pénzpiaci szereplők úgy ítélik meg, hogy az államkötvény túl kockázatos, és még nagyobb kamatok mellett sem jegyeznek le belőle? Ha a befektetők elfordulnak az állampapíroktól, annak mi a következménye?

Az előadást keresleti alapon árazzuk! További tájékoztatásért, kérjük, látogassanak el az ehhez kapcsolódó információs oldalunkra:

Kereslet alapú (dinamikus) árazás GYIK