Constanza amilyen szép, olyan huncut ifjú hajadon. Szemet vet a jóvágású grófra, ám ahelyett, hogy ezt bájos szempilla-rebegtetéssel hozná áldozata tudomására, inkább gonosz tréfát eszel ki. Szenvedélyes szerelmeslevelet juttat el a kávéházban üldögélő grófhoz, természetesen név nélkül. Mindössze annyit árul el, hogy a levél íróját fölismeri majd a karneváli maszkról és rózsaszín szalagjáról. A gróf kíváncsian fordul az érkező álarcos-szalagos nő felé, de hiába mesterkedik, hogy a maszk mögé lásson, a hölgy nem hajlandó elárulni kilétét. Viszont érkezik egy másik álarcos nő rózsaszín szalaggal. Alighogy elmennek, két újabb, hasonló kinézetű hölgy érkezik, majd egy ötödik is befut. A gróf ekkorra már teljesen össze van zavarodva. Mindez persze Constanza ördögi tervének része. Az már csak a gróf külön pechje, hogy az utolsónak érkezett hölgy Constanza hatvanéves vénkisasszony nagynénje, aki annyira szeretne férjhez menni, hogy készséggel magáénak vallja a levelet és maszkját lekapva nemcsak frászt hoz az ifjú grófra, de ellentmondást nem tűrően udvarlásra kényszeríti.
Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a komédia nem a vénlány és az ifjú gróf boldog egymásrátalálásával zárul, mégis érdemes megnézni Goldoni mulatságos vígjátékát, mert egy könnyed, szórakoztató este ígéretét rejti magában.