...egy kislány, aki elindult a világba, mert az udvarán nyújtózkodó Nagy Üres mellett nem volt többé maradása. Útja során pöffeszkedő almákkal, rebbentő pillás békával, csupaláb hernyóval találkozott - és mindenki mással, akiket Máté Angi író megálmodott. Miután mindenkitől gyűjtött valami emléket, elért egy olyan helyre, ahol repülőket hajtogatnak leveleikből a fák, és már nem rettentő többé az Üres.

Az előadásról:

A történet egy házikóban kezdődik, csodás díszletek között. A ház lakója egy kislány, aki a Nagy Ürestől fél. Sokat nem tud róla, éppen ezért nagy-nagy szorongással tölti el. Talán az ismeretlen, talán a bezártság és a tapasztalatlanság metaforája ez a Nagy Üres.

A kislány ezért – ösztönösen jól – úgy dönt, hogy világot lát, felfedezi a környezetét, bármi is vár rá odakint, hisz eddig csak a négy fal között rettegett.

Először a ragyogó almafát ismeri meg, melynek nappal csodás almái éjszakára rettegő gömböcöké válnak. Minden éjjel a támadó kukactól tartanak többek közt, aki egyszer csak megjelenik. A legszebb almát rágcsálja össze. A tapasztalat, a megélés feloldja az almák félelmeit, és innentől híre-hamva sincs az esték előtti ijedelemnek. A kislány magával viszi a fa „lábnyomát”. És ez a rituálé minden ismeret után megismétlődik, ami ritmikussá teszi a mesét.

Alkotók:
az Aranyszamár Színház és a Kabóca Bábszínház közös produkciója

Író: Máté Angi

4 éves kortól ajánlott