Az amerikai Marin Alsop muzsikusnak született, és már tízévesen tudta, hogy karmester akar lenni. Bár sokkolta, hogy nőként még mindig lehet első, történelmet írt 2013-ban, amikor a BBC Proms zárókoncertjét vezényelte, és történelmet ír a BFz életében is, hiszen ő az első női dirigens az együttes élén.
Budapesti hangversenyeinek nyitányául Marin Alsop Sibelius egyetlen versenyművét, a mesteri d-moll hegedűversenyt választotta. A finn zeneszerző a darabot az akkor 12 éves magyar csodagyereknek, Vecsey Ferencnek ajánlotta, aki ha nem is minden hiba nélkül, de elképesztő virtuozitással játszotta. A mű harmadik tétele sokak szerint a legnagyszerűbb versenyműtétel, amit valaha hegedűre komponáltak. Donald Tovey brit zenetudós „jegesmedvéknek írt polonézhez” hasonlította, mások a csatamező rettentő zaját hallják ki belőle. A technikás, eredeti, nagyon üdítő darabot koncertünkön a fiatal orosz–német hegedűművész, Alina Pogostkina játssza. A muzsikus ötévesen adta első koncertjét, Sibelius remekművével pedig 2005-ben megnyerte a Nemzetközi Jean Sibelius Hegedűversenyt. 

„Legtöbb szimfóniám sírkő” – mondta Sosztakovics, akinek 7. szimfóniájában a csatamező zaja és a háború könyörtelen ritmusa nem csak fantázia. A darabot akkor írta, amikor elkezdődött Leningrád ostroma. Az invázió borzalma, a diktátorok rémtettei, a könnyek, a fájdalom, a hazug nosztalgia és a győzelem íze súlyos, karakteres vegyületté érik benne össze. 1942-es leningrádi bemutatója hátborzongató történet. A muzsikusok csonttá-bőrré fogyva zenéltek, a dobost a karmester a hullaházból hozta ki, ahova véletlenül még élve került be; a szimfónia végül mégis megszólalt. A rádió élőben közvetítette, a város hangosbemondóin teljes hangerővel sugározták, hogy a németek is hallják: Leningrád él.