A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke,

A Lipcsei Szimfonikus Zenekar / Leipziger Symphonieorchester és a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar közös koncertje

Beethoven nyitotta és Beethoven zárja az évadot, az ő Eroicája most mindannyiunk hősi küzdelmének a szimbóluma lehet. Egy félénk csodáló, Schubert harmadikja pedig felfedezni való zene sokaknak – minden frissessége, szépsége és néhol megvillanó zsenialitása egy leendő nagy alkotót vetít előre. Bella Máté korunk ünnepelt zeneszerzője, aki stílusoktól, formáktól függetlenül tudott nemcsak minőségit, de sikereset is alkotni az elmúlt években. Zenekarunk felkérésére írt új műve méltó módon csatlakozik a nagy elődök muzsikájához, jelezve, hogy a zene él és élni akar.

2018-ban koncertezett először a Concerto Budapest égisze alatt született formáció, a Ligeti Ensemble, melynek legfőbb célja, hogy bemutassa a 20. és 21. század legjelentősebb műveit, kiemelt hangsúlyt fektetve az új magyar kompozíciók bemutatására. BMC-beli áprilisi koncertjüket Eötvös Péter vezényli, aki a francia-olasz származású, ám életének nagy részében Amerikában alkotó Edgard Varèse két fontos darabjával ismerteti meg a hallgatóságot.

Műsor: Telemann: F-dúr szvit (TWV 55: F11) „Alster Echo” / Bach: D-moll zongoraverseny, BWV 1052 / Vivaldi: „Dorilla in tempe” szimfónia, RV.709 / Vivaldi: A négy évszak – Tavasz concerto, RV 269 / Vivaldi: g-moll concerto, RV 156 / Vivaldi: d-moll concerto, RV 127

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Előadók:
Lida Limmer - cselló
Vezényel: Guido Mancusi

Műsor:

Johann Strauß: Waldmeister-nyitány
Guido Mancusi: „Stil & Eleganz“ keringő
Friedrich Gulda: Csellóverseny
Franz Schubert: IX. (C-dúr) szimfónia

Mozart-est A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar hangversenye

Bár Finnország és Oroszország kapcsolata finoman szólva is ritkán volt mentes a konfliktusoktól, a világhírű zongoraművész-karmester, Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest hangversenye bebizonyítja, hogy a két nemzet zenéje, kultúrája igenis jól megfér egymás mellett, ráadásul a koncerten elhangzó művek, Sibelius, Rachmaninov és Szkrjabin legtermékenyebb időszakának darabjai épp a századfordulón, a 20. század első évtizedének második felében keletkeztek.

1830 körül ismerkedett meg és kötött barátságot egymással Hector Berlioz és Liszt Ferenc. Berlioz elragadtatott szavakkal méltatta Liszt zongorajátékát, Liszt pedig lebilincselve hallgatta Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniáját.

Műsor: Telemann: G-dúr szvit (TWV 55:G10) „Don Quichotte” / Bach: D-dúr zongoraverseny, BWV 1054 / Vivaldi: F-dúr szimfónia, RV 137 / Vivaldi: A négy évszak – Nyár concerto RV 315 / Vivaldi: B-dúr („Conca”) concerto, RV 163

A szvit műfaja - mint a barokk korban létrejövő különböző táncok sorozata – a 19. század végére magában rejti a klasszicizálást, azaz a visszavágyódást, a hagyományok tiszteletét.

Camille Thurman nem kisebb jelentőségű együttestől kapja ajánlólevelét, mint a Jazz at Lincoln Center Orchestra, amelynek 2018 és 2020 között volt állandó tagja, számos koncerten és nemzetközi turnén vett részt a zenekar szaxofonosaként.

A Hangfogó sorozatunk az iskolás korosztályt, a 8-12 éves fiatalokat szólítja meg, akik szívesen indulnak zenei felfedezőutakra, de természetesen az őket kísérő felnőttek vagy a kistestvérek is jól fognak szórakozni a sorozat koncertjein.

Játékos hangszerismertető sorozat – 4 éves kortól 10 éves korig ajánlott

Daymé Arocenában Aretha Franklin és Celia Cruz tökéletes kombinációját hallhatjuk - írták róla Sonocardiogram című lemezének méltatásában. A kubai énekesnő, zeneszerző és kórusvezető csillaga hihetetlen gyorsasággal emelkedik. Zenéjében egyaránt megtalálhatók a gazdag, sokszínű kubai hagyományok, a santería és a rumba, valamint a nyugati klasszikus tradíció elemei.

Tudnak a fúvós hangszerek énekelni? Hogyne tudnának! A világklasszis francia oboás, François Leleux is ezt bizonyítja, mikor saját átiratában szólaltatja meg hangszerén két halhatatlan Mozart-opera, A varázsfuvola és a Don Giovanni áriáit.

Belgiumban született és élt minden idők egyik leghíresebb hegedűművésze Eugène Ysaÿe (1858-1931), aki a hegedű irodalmát is nagyszerű művekkel gyarapította.

Hölgyek a zeneművészetben
Műsor: Női zeneszerzők, költők alkotásai, hölgyekről és hölgyeknek szóló művek műsoron.
Közreműködik: Kodály Kórus / Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

A szenvedély, a fin de ciécle abszint-mámoros, sűrű füstben ázó áporodott levegője ugyanúgy Debussy sajátja, mint az ókori görög hegycsúcsok tiszta, keresetlen költőisége. Nemcsak Apollón, de Dionüszosz is ott masírozik ezekben a hangokban, mögötte sorban az őrjöngő menádok és a hullarészeg Szilénosz. Gyanús társaság, a zene viszont valóban „isteni”!

A cseh közönség méltán büszke a közel kilencven éves Prágai Szimfonikus Zenekarra. Nyitottság, sokoldalúság és a hazai repertoár anyanyelvi ismerete jellemzi az együttest.

„Jó és rossz egyszerre” – így ítélte meg fiatalkori műve, az 1951-es Concert Românesc minőségét Ligeti György, s ha érthetjük is, hogy a korszakra valló és modelljeit (például Bartók Román népi táncait) felismertető kompozíciót szerzője miért kezelte fenntartásokkal, ez az alkotás mindmáig méltán remekül megél a koncerttermekben – ami aligha mondható el az ötvenes évek legtöbb hasonszellemű darabjáról.

A Holle anyó a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat. Szerzője, Csengery Dániel több színdarabhoz és filmhez - például a Liza, a rókatündérhez - komponált zenét, számos művével pedig kifejezetten a fiatalabb közönséget célozta meg.

AZ ÉRZELMEK UNIVERZUMA
Holst: Planéták

Nagyobbára a hazai ötvenes évek nemzeti klasszicista irányzatának reprezentánsa, ám helyenként már a majdani Ligeti György stílusjegyeinek megelőlegezője. Ez az 1951-es Concert Românesc, amelynek uralkodó népies divertimento-hangvétele végül egyfajta őrülési jelenetbe torkollik: „jó és rossz egyszerre”, ahogyan azt maga az erős önkritikával megáldott komponista vélte.

Műsor:
Mozart: Don Giovanni – Nyitány
Lebrun: I. (d-moll) oboaverseny
Schubert: IX. (C-dúr) szimfónia, D. 944

Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet.

Száz esztendeje született Ligeti György, a 20. század egyik legizgalmasabb, mindig új utakat kereső zeneszerzője. Erdélyben látta meg a napvilágot, a budapesti Zeneakadémia neveltje volt, 1956-os emigrációját követően érett művészete Nyugat-Európában bontakozott ki.

Előadók:
Anna Maria Kokits – zongora
Vezényel: Guido Mancusi

LFKZ 60-bérlet/4 - Fordulók - Dubrovay / Britten / Csajkovszkij
Kedves pillanat, ha ünnepelt köszönthet ünnepeltet, és a következő évtizedbe fordulva egymásnak adhatják át jókívánságaikat.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje