Hatvanegy évesen, 1746-ban, öt esztendővel a Messiás elkészülte után írta Georg Friedrich Händel (aki 1727-ben – immár angol állampolgárként – George Frideric Handelre változtatta nevét) tizennyolcadik oratóriumát, a Júdás Makkabeust. A háromrészes alkotás szövegkönyve Thomas Morell munkája. Az ősbemutatót a londoni Royal Opera House falai között tartották 1747. április 1-jén. Az oratórium Händel egyik legnépszerűbb kompozíciójává vált. A Haydneum zeneakadémiai bérletének második hangversenyén a művet a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szólaltatja meg Szokos Augustin vezényletével. 

Az alkotás létrejötte szorosan összefügg az angol történelemmel. A zeneszerző a művel a jakobita felkelők fölött a cullodeni csatában döntő győzelmet arató, és ezzel a Hannover-dinasztia hatalmát végleg megerősítő William Augustus, Cumberland hercege előtt kívánt tisztelegni. Oratóriumának témáját természetesen az alkalomhoz illőn választotta ki. Mivel a makkabeus főpapok történetében meghatározó szerepet játszott a zsidó vallásszabadságért vívott küzdelmük, s mivel a Hannover-ház és a Stuart-dinasztia szembenállásának is megvolt az erős vallási vetülete, a párhuzam a bemutató közönsége számára nyilvánvaló volt, s így a történet jelképpé válhatott. A mű jellemzésekor visszatérő megállapítás, hogy a Júdás Makkabeus erős operai tulajdonságokkal rendelkező oratórium, amelyben feltűnnek a korabeli zenés színpad műfaji jellegzetességei. A mű legkedveltebb részlete egy kórustétel, a See, the Conqu’ring Hero Comes, amely valójában Händel következő oratóriuma, a Joshua részlete volt, ám látva a Júdás Makkabeus növekvő népszerűségét, a zeneszerző ide is átemelte, így a tétel egyformán tartozik mindkét műhöz. A Purcell Kórust és az Orfeo Zenekart Vashegyi György alapította több mint három évtizede. A magyarországi korhű régizenejáték két meghatározó együttesét ezen a koncerten a fiatal karmester-generáció jeles képviselője, Szokos Augustin vezényli.